Így alakultak át a magyar otthonok a járvány alatt

A felmérés szerint  a magyarok 84 százalékának nem vagy többnyire nem okozott gondot, hogy a karantén alatt össze volt zárva a család. A kijárási korlátozások alatt azonban a megkérdezettek 16 százalékánál alakítani kellett a lakásokon, hogy az minden funkciót – otthoni munkavégzés, oktatás – el tudjon látni. 14 százalék pedig belevágott a régen tervezett felújításba, 7 százalék vásárolt új bútorokat, 17 százalék dekorált és 14 százalék átrendezte a lakást. A vásárolt termékek között sláger lett a kerti bútor és a trambulin.

A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az otthoni környezetnek, a bútoroknak, a dekorációnak, a lakás állapotának nemcsak funkcionálisnak kell lennie, de ezek befolyásolják a lelki állapotukat is. Ezt leginkább a budapestiekre és a fiatalabb korosztályra, a 18-39 évesekre igaz.

A kutatást értékelve Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetője elmondta, az otthon pszichológiai értelemben elsődleges territórium, vagyis a pszichológiailag hozzánk legközelebb álló tér, amelyet egyénileg és családilag is leginkább személyre szabunk. Ez az erős lélektani birtoklásérzet és kontroll adja az otthon egyik legfontosabb pszichológiai jelentését. Ezt az élményt kellett újrakalibrálni járvány alatt és várhatóan az „új normális” időszakban is számolnunk kell azzal, hogy – bár sok esetben a fizikai térhatárok továbbra is változatlanok maradnak –, a pszichológiai térélmény változik. Érdemes megértenünk és megtanulnunk a terek és bennük az emberek új, flexibilis pszichológiai kapcsolatrendszerét.

Ez a járványhelyzet egyik hozadéka lehet

– tette hozzá.

Forrás: bdpst24.hu