A társadalmi innovációban megkerülhetetlen az ELTE PPPK

2021.05.28.
A társadalmi innovációban megkerülhetetlen az ELTE PPPK
Üzleti vállalkozások, szakpolitikai döntéselőkészítők és az oktatási piac szereplői is hasznosíthatják az ELTE PPK által kínált innovatív szolgáltatásokat.

Ha innovációról van szó, sokan ma is elsőként a műszaki-technológiai újdonságokra gondolnak, holott a 21. századra a tercier szektor meghatározóvá vált, tehát óriási szerep jut a gazdaságban a szolgáltatásokat forradalmasító újításoknak is. Így aztán nem meglepő, ha az ELTE innovációs portfóliójában nagy hangsúllyal vannak jelen a pszichológusok és neveléstudósok által kínált innovatív szolgáltatások. De kik a potenciális partnerek? Erről beszélgettünk a kar három oktatójával, már működő példákat is bemutatva.

INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA

Egy komplex, összegyetemi nagyprojekthez kapcsolódva kezdtünk el a karon létrehozott új tudásról mint társadalmilag hasznosítható, sőt értékesíthető kompetenciáról gondolkodni – vázolja a kezdeteket Felvinczi Katalin, az ELTE PPK pályázati ügyekért felelős dékáni biztosa. Az NKFIH által finanszírozott projektben sokrétű tevékenység zajlik az ELTE-n, a PPK számára is fontosak a pályázati kapacitásfejlesztést célzó elemek, az EU-s partnerkeresést és a pályázati lehetőségek közötti eligazodást segítő fejlesztések, de a kar életében a legjelentősebb hatásúnak a társadalmilag és üzletileg is hasznosítható kompetenciák feltárását nevezte Felvinczi Katalin. Hozzátette: az egyetemi oktató-kutató kollégák számára időnként fejtörést okozott, hogy a karon rendelkezésre álló kompetenciákra szolgáltatáscsíraként tekintsenek, valójában a munka során vált világossá, hogy egy ilyen gondolati ugrást kell megtennünk.

Nem meglepő, hogy a PPK által művelt tudományterületek közül a pszichológia egyes részterületei iránt a legnagyobb a piaci kereslet. Dúll Andrea, az Ember—Környezet Tranzakció Intézet igazgatója, az Egyetemi Találmányi Testület tagja kiemeli, hogy a PPK-t kifejezetten pozitívan érinti a klasszikus termékekre irányuló fejlesztések és a szolgáltatási innovációk egy szintre emelése, az Egyetem nyitott hozzáállása a területhez. Emellett fontosnak tartja azt az építő jellegű, tartalmi bírálatokra építő folyamatot is, amely az egyes kutatócsoportok, kollégák által vázolt értékesíthető szolgáltatásokra adott visszajelzésekkel segíti a valóban piacképes, a partnerek számára is értelmezhető szakmai együttműködési ajánlatok kimunkálását.

A LEGKISEBBTŐL A LEGNAGYOBBIG

A szolgáltatások potenciális megrendelői lehetnek az oktatási piacon működő szervezetek, (magán)iskolák, alapítványok, egyesületek is, de már most is vannak jó példák a cégekkel, profitorientált üzleti vállalkozásokkal való partneri együttműködésre is. Bizonyos szakterületeken azonban kifejezetten az ágazatirányítás, a szakpolitikai döntéshozatal ágensei és intézményei jelentik a PPK-s szakértelem vásárlóközönségét. Vagyis az üzleti alapú kapcsolatok mellett érdemes tekintetbe venni azokat a partnereket is, amelyek a felsőoktatási oktató-kutatómunka eredményeként létrehozott, az egész társadalom számára értékes tudáselemek össztársadalmi léptékű hasznosulását szolgálják – emeli ki Felvinczi Katalin.

VERSENGÉS ÉS/VAGY EGYÜTTMŰKÖDÉS?

Az oktatási innovációk kialakulása és terjedése önálló kutatási témaként is jelen van a PPK-n – fejti ki Horváth László, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének adjunktusa. Az ipari innovációkkal kapcsolatos gondolkodásunk is paradigmaváltáson ment át az évtizedek során, ma már kevésbé beszélünk lineáris folyamatról, inkább a nyitott innovációs modell került előtérbe. Hasonlóképpen a pedagógiai innovációk terén is új megközelítésmódra volt szükség: bár egyfelől az oktatási piac szereplői versenyhelyzetben vannak, másfelől azonban egymásra is vannak utalva, egyfajta versengve együttműködés, szakszóval koopetíció jellemzi a helyzetüket. A szakma felismerte, hogy a tudásmegosztás, az egymástól tanulás, az önképzés, a szervezeti tanulás új formáinak a megteremtése és működtetése az oktatási innovációk elterjesztésének elengedhetetlen feltétele. Ebben pedig élen jár az ELTE PPK – hívja föl a figyelmet Horváth László, példaként említve a teljes hazai egyetemi szféra számára nyitott Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ  és a hozzákapcsolódó Oktatói Teadélután programjait. Emellett hagyományosabb értelemben vett intézményfejlesztési, szervezetfejlesztési szolgáltatások értékesítésére is van már példa: az innovatív iskolák zászlóvivőjeként is ismert Alkalmazott Közgazdasági Gimnáziumot (AKG) fönntartó alapítvány a közelmúltban PPK-tól rendelte meg a teljes szervezeti átvilágítását.

A MULTIKNAK IS FONTOS

A külső, nem-felsőoktatási partnerekkel való együttműködések kialakítása és folyamatos fenntartása létérdekünk, hiszen a környezetpszichológia terén a legizgalmasabb témákat, kutatási feladatokat mindig a terep kínálja – mondja Dúll Andrea. Ezek a kapcsolatok minden fél számára előnyös helyzeteket eredményeznek: a cégek komoly elméleti megalapozottságú kutatásokhoz, szakértői tanulmányokhoz jutnak hozzá, miközben a hallgatóknak gyakorlati képzést, a terepmunka lehetőségét kínálják. Mondhatjuk, egy igazi win-win-win szituáció ez, jó a cégnek, jó a kutatónak és jó a hallgatónak is.

Az intézetigazgató néhány konkrét példán keresztül magyarázza el, milyen szerteágazó módokon hasznosulhatnak a PPK-n rendelkezésre álló kompetenciák: a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzata a kerület fejlesztési tervének kidolgozásához rendelt egy komplex térhasználati felmérésbe illeszkedő környezetpszichológiai háttértanulmányt, amelynek megállapításait a Hegyvidék közterületeinek alakításakor, például a közparkok kialakításakor veszik tekintetbe, hogy az ott élők és a területeket használók igényeihez legjobban illeszkedő terek jöjjenek létre. De egy, a Közlekedésbiztonsági Kutatóközponttól érkezett másik megbízás keretében készült már tanulmány a gyalogolható, sétálható terek jellemzőiről is.

Nem ritka az sem, hogy kifejezetten nagy cégek, ismert márkák igénylik a kutatók szakértelmét. A MOL Nyrt. megbízásából például a vészjelzések hatékonyságát vizsgálták a PPK pszichológusai: arra voltak kíváncsiak, miért válunk a próbariadók során immunissá a hangjelzésekre, és milyen eszközökkel érhető el, hogy valóban tudatosuljon bennünk a veszély, amikor a riasztó megszólal. De készült már ergonómiai és környezetpszichológiai tanulmány a Philips-nek, és a környezetpszichológia számos építészeti tervezési folyamatban szakág. Dúll Andrea hangsúlyozta: a kutatók szaktudása mellett az üzleti partnerekkel való tárgyalás során természetesen sokat nyom a latban az ELTE neve, rangja is, hiszen a márkáknak is előnyös, ha egy erős felsőoktatási brand társaságában jelenhetnek meg.

KOMPLEX STRATÉGIAI SZEMLÉLET

Iskolák, önkormányzatok, cégek, akár multik mellett van még egy fontos szereplő a PPK potenciális partnereinek a sorában: a magyar állam szakpolitikai és területi értelemben illetékes szervei és partnetszervezetei, ideális esetben ezek valamilyen hálózatos együttműködése, fóruma – magyarázza Felvinczi Katalin, példaként említve a Kábítószerügy Egyeztető Fórumok (KEF) szakmai-módszertani támogatásában vállalt PPK-s szerepet.

A társadalmi problémák kezelését célzó komplex beavatkozások, például a drogprevenciós programok minőségi fejlesztése is idetartozik. A minőségi standardok fejlesztése az értékelés nehézségei miatt is kapott oly nagy szerepet a közelmúltban; gyakran szembesülünk ugyanis azzal a problémával, hogy igazán jó értékelést nem tudunk csinálni, már azért sem, mert nincs egy másik társadalmunk, amelyiken ellenőrizhetnénk, mi történik akkor, ha másik megoldást választunk. Vagyis itt a tudományosan megalapozott szükségletmeghatározásnak, a stratégiai megközelítésnek, az eljárásrendek rögzítésének és a minőségbiztosításnak kitüntetett szerepe van, és éppen ezek azok a kompetenciák, amelyek az egyetemi-kutatói szférától beszerezhetőek. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szereplőin keresztül is hasznosulhat tehát az a szakmai tudás, ami az egyetemen az addiktológiai beavatkozásokkal kapcsolatban fölhalmozódott.

Tágabban értelmezve a szociális szolgáltatásokra is igaz az, hogy a társadalmi innováció az ágazatirányítással és az adott szektor szereplőivel való partneri együttműködésben jön létre. Itt nyer igazi értelmet az egyetem harmadik missziója kifejezés, amelynek része a hagyományosabban értelmezett innováció is.

AZ ELTE PPK SZOLGÁLTATÁSI PORTFÓLIÓJA

A cikk alapjául szolgáló beszélgetés apropóját az adta, hogy a közelmúltban napvilágot látott az innovatív szolgáltatások üzleti partnerkeresési célú bemutatását célzó kari portfólió online adatbázisa és az ezzel tartalmilag azonos nyomtatott kiadvány is.

Az ELTE és ezen belül a PPK szolgáltatási kínálata itt érhető el.