Az Ember–Környezet Tranzakció Intézet 2020 áprilisában alakult meg a hazai környezetpszichológia akkor mintegy 25 éves történetének fontos állomásaként. Intézetünk tudományos tevékenységét – a környezetpszichológia egyéb pszichológiai tudományterületekétől eltérő környezetfogalmát alapul véve – inter- és transzdiszciplináris szemlélet jellemzi, ennek keretét pedig az ember és a viselkedésének minden pillanatban kontextust adó környezet kölcsönkapcsolata jelenti.

Célunk az ember-környezet tranzakció nemzetközileg is mérvadó szintű kutatása, pszichológiai és ember-környezet tudományi hátterű oktatása, együttműködés mind a pszichológia kapcsolódó tudományterületeivel, mind az ember és környezete tranzakciójának témáját érintő egyéb tudomány- és szakmai területekkel, továbbá a tevékenységünk nyomán felhalmozódó tudásnak a mindennapos környezethasználati gyakorlatban történő hasznosítása. Szakértői tevékenységünk keretében az Intézetünk szakértő partnere lehet minden olyan intézménynek, hatóságnak, cégnek vagy alapítványnak, amely a mindennapos tevékenységében a környezethasználatot érintő kihívással találkozik, vagy tevékenységének hatékonyságát szeretné növelni tevékenysége ember és környezet tranzakciójához kapcsolódó hátterének feltárásával.

Kutatási és szakértői tevékenységünk alapjául az Intézetben működő kutatócsoportok szolgálnak, amelyek közül elsőként az Intézet kereteiben újraszerveződött Környezetpszichológia Kutatócsoport alakult meg. 

Az Intézet fontos célja a konkrét (kutatócsoporti) kutatási projekteken túl és azokból fakadóan az is, hogy (1) olyan ember-környezet tudományi módszertani leltárt alkosson meg, amely használható későbbi kutatásokban, illetve (2) alapul szolgálhat speciális helyzetekben alkalmazható mérőeszközök kialakításához, továbbá (3) amelynek egy részét pszichológiai képzettséggel nem rendelkező partnereink is alkalmazni tudják. Intézetünk céljainak megfelelően számos tudományterülethez tartozó, valamint sokféle piaci, nonprofit, intézményi és hatósági szereplővel tart fenn kapcsolatot, ennek nyomán a kutatócsoportok is lehetőséget biztosítanak külső szakértők és projektvezetők bevonására.

Oktatási tevékenységünk terveink szerint alap-, mester- és posztgraduális szintre is kiterjed majd, mindhárom szinten pszichológiai és ember-környezet tudományi képzési ágat is tervezünk indítani. Mindezek mellett már megalakulásakor Intézetünk gondozása alá került a pszichológiai doktori képzés Szocializáció és társadalmi folyamatok doktori programjának Környezetpszichológia modulja. Az általunk kidolgozott képzések közül legkorábban a szakirányú továbbképzési szakjainkat tervezzük megindítani, az egészségfejlesztő szakpszichológus szakirányú továbbképzési szak pszichológiai lovasterápia ismeretköre, a kreativitás-ökológiai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés és a szoft technológiai szaktanácsadó szakirányú továbbképzés pedig már alapításunkkor a gondozásunk alá került. A mesterképzési szakok esetében a pszichológia MA – munka- és szervezetpszichológia specializáció környezetpszichológia modulját gondozzuk, az általunk kidolgozott képzések közül pedig valamely MA szakunk indul majd el másodikként. Az alapképzési szakjainkat csak ezt követően indítjuk majd el.

A személy-környezet tranzakciót célzó tudományos tevékenységünk többek között az alábbi, sok esetben egymástól nehezen elválasztható témákat öleli fel:

• épített (oktatási, egészségügyi, munkahelyi, otthoni) és természeti, ezeken belül speciális (pl. magas kockázatú) környezetek szociofizikai jellemzőinek vizsgálata
• különféle környezetek téri jellemzőinek észlelése, leképeződése, és komplex hatásának vizsgálata: ambiens ingerek, térszintaxis, téri struktúra, térélmény, téri tájékozódás, mentális térképezés
• különféle szociofizikai környezetek komplex hatásának, jelentésének vizsgálata
• környezeti preferencia, és környezeti viselkedés elemzése
• közlekedés színterei: járművek belső terei és a közlekedés tágabb téri és viselkedési kontextusa
• környezeti beavatkozásokkal (pl. településfejlesztés, építészeti tervezés, köztérfejlesztés, belsőépítészeti tervezés) kapcsolatos tanácsadás, a beavatkozások előzetes és utánkövetéses hatásvizsgálata
• települések jelentésének kutatása, szakértői tanácsadás a településfejlesztésben és -menedzsmentben
• participáció a környezeti fejlesztésben
• fenntarthatóság, környezettudatosság, klímaszorongás
• környezeti nevelés és színterei
• magán és köztérhasználat személyekkel kapcsolatos (egyéni, közösségi, territoriális és pszichoanalitikus) vonatkozásai
• személy-környezet összeillés mind a személyre, mind a környezetre vonatkozó aspektusai
• helyek és személyiség kölcsönkapcsolata: helykötődés, helyidentitás, perszonalizáció kutatása
• ergonómia
• online, virtuális és képzelt terek kutatása
• online és offline játékterek kutatása
• online és offline fogyasztói terek kutatása
• örökségvédelem, műemléki környezetek
• az ember-környezet kutatásokban és vizsgálatokban használható módszertan és mérőeszközök kidolgozása