A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben (PPK-EKTI:17)

A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben (PPK-EKTI:17)

Intézetünk három építész doktorandusza – Balázs Bálint, Fogarasi Barbara, Kurucz Attila – “A város felfedezése” kurzus keretében városi sétákat, városelméleti előadásokat, workshopokat tart, egy-egy budapesti városrészt a maga valóságában ismerhessenek meg. A félév célja, hogy a városra ne adottságként, életünk kapott kontextusaként, hanem egy állandóan változó, velünk folyamatos kölcsönhatásban lévő környezet tekintsünk. A kurzus során a sétavezetők a saját kutatásaik szempontjából elemzik a kiválasztott területet – 2023 tavaszán Erzsébetvárost – ösztönözve a csatlakozó hallgatókat arra, hogy ők is megmutassák szakmai és szubjektív meglátásaikat ebben az interdiszciplináris kontextusban.

...városépítészet története mindig az adott települési vagy városi közösség önkifejezésének története volt (...) (és) ez (az önkifejezés) elsősorban a közösség identitását, erejét, gazdaságát, ideológiáját és hatalmát kifejező középítkezésekben valósult meg” (Meggyesi, 2009: 29)

A bennünket körülvevő épített és természeti környezet sokféleképpen értelmezhető: megjelennek benne a vágyaink, a létrehozása érdekében mozgósított materiális akaratunk, valamint azok a lehetőségeink, melynek következtében az egyes téri elemek megvalósulnak. Különösen nehéz felfedni és megérteni a kortárs városi tér összetettségét, hiszen a XXI. századra nemcsak a múlt rétegei, de a jelen dinamikája is megjelenik benne. Az urbanizált környezet értelmezésével számos tudományág foglalkozik: a mérnöki területek – az építészet, a szabadtértervezés vagy a műemléki tudományok – az egyes épületek szerkezetei vagy téri elemei felől értelmezik a települési környezetet, a környezetpszichológia, a városszociológia, az építészetszociológia, a történeti tudományok vagy az antropológia az ember egyéni és csoportnarratívája felől közelít a városi térhez, de egyre nagyobb hangsúly kerül a gazdasági hatásméréssel foglalkozó szakmák (közgazdaságtan, regionális gazdaságtan) megközelítésére is.

A kortárs városelemzésekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a transzdiszciplináris megközelítés, mely a különböző tudományágak tudásanyagát igyekszik egyesíteni egy integráltabb, összetettebb elemzési keret megteremtése érdekében. Ebben a megközelítésben a terek alkotásával foglalkozó szakmák együtt gondolkodnak a fejlesztői, beruházói oldallal, valamint a társadalom vizsgálatával foglalkozó területek képviselőivel. Hiszen az épített és természeti terek létrehozásának bonyolult rendszerében egyre inkább hangsúlyt kap a teljes alkotási folyamat megismerése és a végeredmény (épület, köztér, tárgy stb.) a teljes egészben csak egy lépésként értelmeződik.

„A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben” kurzuson a hallgatókkal közösen tárjuk fel az egyes városi szituációk történeti, téri, gazdasági-társadalmi rétegeit. Nagy hangsúlyt kapnak azon folyamatok, melyek az egyes nagyléptékű fejlesztések megvalósításában szerepet játszanak. Hogyan interpretáljuk, milyen jelentést tulajdonítunk a bennünket körülvevő épített és természeti környezetnek? Milyen folyamatok alakítják a városi szövetet? Mi a közös tér, mi a mindenki számára elfogadható megoldás (egyáltalán: létezik?) egy városi szituációban? Milyen tervezési elvek mentén alakítjuk településeink épített és természeti környezetét? Hogyan érdemes elemeznünk a kortárs várost? A kurzusalkalmak során közösen alakítjuk a narratívát; a területi sajátosságokat a hallgatók által létrehozott kreatív alkotásban dolgozzuk fel.

Találkozások Erzsébetvárosban - 2022/23/II. félév tematikája

#zsidónegyed #csikágó #fasor #városegyesítés #bulinegyed

A város felfedezése: városi séták és terepgyakorlatok építészeti és környezetpszichológiai megközelítésben” kurzus 2023. tavaszi félévében Erzsébetváros narratíváit alkotjuk meg előadások, városi séták és workshopok/konzultációk segítségével.

Erzsébetváros a mai Budapest városszövetében talán a legközpontibb helyet foglalja el. Határán több olyan tér található és több olyan főút halad el, melyek a város térszerkezetének legforgalmasabb pontjai: a Deák, a Blaha, az Astoria, a Rákóczi út, a Kis- és a Nagykörút. Így talán nem véletlen, hogy ahogyan az emberek, úgy minden ami a “pestiséget” jelenti itt sűrűsödik össze. A város a zsidónegyed és a Nagykörút kocsmáiban, színházaiban, a Király utca forgatagában, a Gödör lépcsőin és a Blaha flaszterén éli szociális életét. De nem csak a fővárosiaké a térrész, hiszen itt sűrűsödnek, akik vonattal a Keleti diadalíve alól, vagy autóval a keletet nyugattal összekötő Rákóczi úton, vagy 100E busszal közvetlenül a reptérről érkeznek Budapestre. A kerületben különböző társadalmi rétegek is sűrűsödnek. A tehetősebbek a Városligeti fasor menti villanegyedben, a középosztálybeli polgárság a zsidónegyedben és a körút mentén, a szegényebbek pedig a Csikágóban élnek egymás mellett, szoros szomszédságban. Találkoznak itt a város fontos (építészet)történeti rétegei is, hiszen a kerület szép metszetét adja a középkortól a századfordulóig eltelt időszaknak. De mindezen kívülről látható dolgokon túl, milyen valójában Erzsébetváros? Kik és hogyan éltek és élnek itt? Mit tartogathat a jövő egy mára kiépültnek tűnő kerületnek? Hogyan mutathat példát fenntarthatóságból egy mai napig intenzíven élő 100-200 éves épített környezet?

Az ELTE szabadon választható kurzusán többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe, közösen! A narratívaképzést egy kreatív produktumban (plakát, film, fényképsorozat, kollázs, vers, esszé stb.) jelenítik meg a hallgatók, az oktatókkal közösen kiválasztott témakörben. Az alkotásokkal csatlakozni szeretnénk (fakultatív részvétellel) a Kortárs Építészeti Központ 2023. évi Budapest100 programjához, melynek témája Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150 éves évfordulója! Ezen jeles eseményt nem is ünnepelhetnénk meg mással, mint egy olyan városrész felfedezésével, mely Budapesttel együtt kapta ma ismert nevét!

A kurzus időpontja: szerdánként, 14:00-15:30
Részvételi mód: jelenléti
Helyszín: az ELTE PPK Kazinczy utcai épülete, 3. emelet 313-as számítógép terem (PK-3-313-01-16), illetve előre egyeztetett helyen Erzsébetvárosban (találkozó a megbeszélt helyszíneken 14:00-kor!)

Kreditérték: 4

A kurzus tárgykódja: PPK-EKTI:17

Jelentkezni a Neptunos tárgyfelvételi időszak végéig, vagyis 2023. 03. 03. 16:00 óráig lehet! Ne maradj le!